.

A gyűjtögetés szenvedélye

2018. március 19. 16:32 - Milie

-avagy miért nem válunk meg soha semmitől?

A gyűjtögetésnek rengeteg formája van, van aki szenvedélybetegségből teszi, és van aki pedig olyan mintha mindig a világ végére készülne. Bármelyik is legyen, abban minden bizonnyal elég sokan egyetértünk, hogy nem a legegészségesebb, vagy épp nem a leghelytakarékosabb megoldás. Az évek alatt rengeteg olyan tárgy gyűlik fel, amit csak őrizgetünk, de sokszor mi magunk sem tudjuk minek, viszont megválni mégsem szeretnénk tőle. De mi lehet ennek az oka? Szűkítsük le most egy kicsit a ruhatárunkra!

 

Emlékek el nem engedése:

Rengetegszer őrzünk olyan ruhadarabokat, melyekhez kellemes emlékek fűznek. Első randi élménye, első fesztivál, egy kellemes buli, vagy esetleg egy ajándékba kapott darab. És mi a közös mindegyikben? Egyiket sem hordjuk már (jó esetben). És valamiért mégis ott lóg a vállfán, vagy esetleg a fiók mélyén lapul, megtévesztve minket, hogy amikor kinyitjuk a szekrényt az is egy potenciálisan hordható darab a mai napig, ezzel azt az illúziót keltve, hogy nincs szükségünk új ruhákra, van elég nekünk belőle.  

Ez azonban nyilván nincs így, hiszen az egész gardróbból 3-4-5 darabot ha felvesz az illető, a többi pedig töltelék anyag. Hiába a sok érzelem, fel kell dolgoznunk azt a tényt, hogy az adott időszak már elmúlt, és azt az adott ruhát már soha többet nem fogjuk felvenni, mert elnyűttük, kinyúlt, kihíztuk/kifogytuk. 

Mi ilyenkor a megoldás? Mindenképpen szerezzünk egy dobozt, gondosan beletéve ezeket a darabokat, és gondosan különítsük el a többitől, amennyiben még a gondolat közelébe sem szeretnénk kerülni annak, hogy végleg megváljunk tőle.

 

"Jó lesz ez még, hisz minden visszajön a divatba!"

Ez igaz is és nem is. Valamilyen formátumban minden újra előfordul, hisz nincs új a nap alatt. Ami egyszer tombolt, az nagy valószínűséggel újra fog, de azt nem szabad elfelejteni, hogy semmi sem jön vissza pontosan ugyanabban a formában. Mivel a 2000-es évek vannak hozzánk a legközelebb olyan értelemben, hogy (ismétlem, jobb esetben) többnyire egy évtizedre visszamenőleg teszünk el ruhákat, nagyon nagy valószínűséggel, a mai divat csak nyomokban fogja tartalmazni azokat az elemeket, amiket abban az időben "szerettünk". Sajnos az ezredforduló divatja eleve a "legrosszabb divatidőszak", borzongva emlegetjük fel azokat a ruhákat amiket akkor hordtunk, és valamiért mégis szerettük (valószínűleg azért mert akkor ez volt...) Beleértve a csípő trapéznadrágokat, a haspólókat, a hegyesorrú cipőket, miniszoknyákat, flitteres felsőket....stb.

És igen, ezeknek mind megtaláljuk a boltokban a mai megfelelőjét, kifinomultabb formában! Mivel már rájöttünk mennyi baklövést követett el az ember abban az időben, azért igyekszünk nem újra megismételni. 

Ezért: ne vegyük elő azt, amit tíz éve tettünk el a szekrénybe, azzal a címszóval, hogy "fog ez még újra divatos lenni"! Még pedig azért nem, mert a divat ha vissza is tér, folyamatosan újítja önmagát, továbbá kizárt, hogy az adott ruha kifogástalan állapotban hever a szekrényünk alján immáron tíz éve.

 

"Dehát olyan drága volt!"

Valószínűleg mindenkinek lapul otthon olyan ruhadarabja, amit nem szeret, nem tetszik neki, régi, elhasznált, viszont mégis tartogatja, még akkor is, ha épp nem fűzi hozzá semmi érzelem. És miért? Mert nem dobják ki, csak azért, mert egyszer már pénzt adtak érte. De kérem szépen! Az már nagyon régen volt. Sajnos mindenkinek vannak hibás vásárlásai, amikor azt hitte jó lesz, hordani fogja, tetszett neki de magán már nem megy, nem érzi jól magát benne, vagy pont ellenkezőleg, annyira szerette, hogy elhordta, és már nincsen olyan állapotban. Ilyenkor nem érdemes a pénzen keseregni, hiszen valószínűleg minden másra az évek alatt ennek az összegnek a sokszorosát költöttük már el, vagy rengetegszer adtunk fel úgy lottót, hogy nem nyertünk rajta semmit. Amit eddig nem hordtunk, azt ezután sem fogjuk, hiába került pénzbe. Ha pedig mégis megtesszük, csak azért, nehogy "kárba vesszen" bármi is, a saját énképünket és közérzetünket rontjuk azzal, hogy olyan ruhát hordunk, amiben valamiért nem vagyunk megelégedve önmagunkkal. Ilyenkor ha a ruha jó állapotban van, fel kell tenni adok-veszek csoportokba, el kell esetleg ajándékozni. Ha nincsen olyan szép állapotban, akkor ruhakonténerekbe bármikor be lehet dobni, vagy ha végképp nincs vállalható formában, akkor irány a kuka!

 

"Én ezt szeretem, ebben érzem jól magam!"

Ebbe normál esetben senkinek semmi joga sincsen belekötni. Hisz mindenki szíve joga szerint választja ki a számára megfelelőt. Viszont az évek alatt tényleg a dolgok változnak annyit, hogy egy idő után már tényleg korszerűtlenné válnak azok, amiket megszoktunk. És ez nem feltétlen a divat változásában keresendő, hanem önmagunk változásában, hiszen rengeteg körülmény meg tud minket formálni, valószínűleg ismerjük azt a mondatot, hogy "na majd újra belefogyok!". Ez persze nem baj, hisz az ember teste változik, alakjában, elosztásában, lehet, hogy ami évekig kényelmes volt, az most nem az, és ami 18 évesen jól állt, nem biztos, hogy most pont ugyanolyan jól emeli ki az alakunkat, hiába kényelmes még mindig. Vagy esetleg az életkorunknak nem megfelelő már. Azért ne őrizzünk dolgokat a szekrényben, amihez csak azért ragaszkodunk, mert mi ezt szeretjük. Lehet, hogy amit szeretünk, az pont rossz helyeket emel ki, előnytelenné téve az alakunkat. Nem biztos hogy az a buggyos nadrág 30 felett is jól néz ki rajtunk. Emellett honnan tudjuk, hogy az aktuális nem áll jól nekünk ha sosem próbáltuk fel? 

Továbbá sajnos nem túlzás azt mondani, hogy a nők kb 70%-a nem tudja mi áll jól neki, mi passzol az alaktípusához. Sokan nem nyitottak az újra, mert megszokták a régit. Ilyenkor kell kicsit nyitottnak lenni, egy vásárlás alkalmával nem egyedül menni, néha felpróbálni valamit, ami szokatlan lehet nekünk, de meg fogjuk látni, hogy az új is lehet számunkra nagyon kellemes meglepetés!

Egy szó mint száz, irány a szekrény, ugyanis itt az idő, hogy végre leszámoljunk a soha nem hordott, elhasznált régi holmikkal, és egy tavaszi nagytakarítás alkalmával önmagunkat megújítsuk! 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstyle.blog.hu/api/trackback/id/tr8013752668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.